Azt már most leszögezném, hogy nem pedofíliáért kerültem be a böribe, hanem másért, de ez talán majd később kiderül, a kronológiai sorrendet nemhiszem, hogy tudom majd tartani a bejegyzések alatt, mert miért tenném.

Naszóval, bekerülésem története a következőképpen alakult, épp még erőm teljében a huszas éveimet taposva, a jólmegszokott öltönyben flangáltam a váci utcában és vittem vagy 3 kiló aranyat a táskámban, nem is gondolva, hogy armanimat hamarosan hosszábancsíkos kezeslábasra cserélem és a krokodilbőr cipőmet, amit akkoriban mellesleg elég nehéz volt beszerezni egy fűzőnélküli benticipőre, mint amit az oviban is hordanak a pulyák, manapság pedig slipon néven árulják a madaraknak a westendben, pedig ha tudnák, hogy csak 1-2 kirakatott kellene betörni érte és máris kapnának egyet ingyen az állambácsitól...

A lényeg, hogy rakom a lábaimat egymás után, közben nagyon koncentrálok, hogy tudjak egyszerre menni és rágózni és ne essek ki a ritmusból. Hallom, hogy valaki kiabál mint a fülönkúrt buzi, gondoltam megnézem a szerencsétlent mi a baja, igencsak meglepődtem, mert nem a sütiárús kiabált valamelyik csövessel, hogy ne kulázzon a standja elé, hanem a kékek mutogattak felém és a faszukat helyettesítő fegyverükön volt a kezük, miközben tempósabban megindultak felém, na nekem se kellett több, gondoltam megkéne pattanni, soha nem szerettem rohangálni mint egy hangya akire rátaposott pistike, de egyszer mindent ki kell próbálni, szóval el is kezdtem távolodni újdonsűlt ismerőseimtől.

Azt nem mondom, hogy hamar feladták volna, eléggé jó kondiban lehettek mert már vagy negyed órája rohangáltam amikor valami mutáló hangú köcsög elém tette a célvonalat azzal a felkiáltással, hogy állj vagy lövök. Én erre az igen kedves megszólítási formának nem tudtam ellenállni és mosolyogva, azonnyomban kiadtam a fékparancsot a lábaimnak, ha nem ez a csirke szaladt volna utánam, hanem a vén fasz akkor megse álltam volna, mert az nem gondolná komolyan, hogy lelő, mivel tudta volna, hogy mit kockáztat.

Szóval amikor megálltam jött a szokásos baromság amit a die hardban meg a rambóban mellőztek, hogy feküdjön a földre, ez már nem tetszett, ezt el is magyaráztam neki, hogy én ebbe a szarba bele nem hempergek, nem vagyok én rántott szelet(parasztoknak rántotthús) úgyhogy kiegyeztünk egy kezeket a tarkórában, gondoltam nem eshet nagy bajom, volt már ilyen, majd lekenem akit kell és megyek tovább, de ebben az esetben nem így volt, a rendőrség ifjú titánjaival az a baj mint az orvosokkal, hogy bizonyítani akarnak, meg hogy ők tényleg a rendet és az embereket szolgálják...hát szolgálhattak volna engem is, innentől már a szokásos ügymenet ment kapitányság, fogda, mamusz gecizés...ha érdekel akkor még folytathatom

A bejegyzés trackback címe:

https://bortonkoszt.blog.hu/api/trackback/id/tr83944153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

meetyouinthesky 2009.02.17. 14:16:47

Tetszik, fasza! Kicsit izomtiboros a stílus, de jó!:D
süti beállítások módosítása